TASSI ZSILIP

 

 

Tassi hajózsilip

 

 

Az 1838. évi „Pesti" árvíz alkalmával a Duna felső szakaszán megkezdődött hóolvadásból kiinduló árhullám a Csepel-sziget felső csúcsának térségében jégtorlaszt emelt, s ennek következtében a visszaduzzadt víztömeg elöntötte az akkori Pest és Buda városokat. Az árvizet követően korszerű tervek készültek az érintett Duna-szakasz rendezésére. Ennek keretében oldották meg többek között a soroksári ág lezárását – akkor – a Gubacsi híd magasságában. A soroksári ág elzárásával egyidejűleg a budafoki ágat alkalmassá tették a teljes dunai vízhozamok levezetésére; a lágymányosi szakasz szélességét 1050 m-ről 380 m-re szűkítették, mélységét kotrással növelték.

 

A szabályozás nem bizonyult teljes értékűnek, mert az elzárás alatti 50 km-es soroksári ágat alulról évente többször árvíz öntötte el. A kedvezőtlen állapotok javítására a magyar törvényhozás 1904-ben elrendelte az ág teljes rendezését, csatornázását. Az 1910-ben megkezdett munkálatok keretében az ág felső torkolatánál a Duna 1642 folyamkilométer szelvényében hajózsilip (1910-1914), vízbeeresztő zsilip (1924-1926) épült.

 

Az alsó torkolatnál, a Duna 1586,0 fkm szelvényében, Tassnál, 1926-1928 között épült meg a hajózsilip, a vízleeresztő zsilip és az erőmű műtárgycsoport. Az 1956-os jeges árvíz alkalmával a Tassi erőmű melletti árvízvédelmi célú parapetfal tönkrement, így az átzúduló víz tönkretette az erőművet és a tápzsilipet. A megrongálódott Tassi-vízerőműre valamint tápzsilipre műszaki és gazdaságossági számításokat végeztek, s ezek alapján az elbontás mellett döntöttek. Az R/S/D-ből történő vízlevezetésre a Tassi-hajózsilipet alakították át, először fix küszöbű, majd később billenőtáblás megoldásúvá. Azóta a vízleeresztés és a hajózás az átalakított hajózsilipen történik.

 

Üzemeltetője:

 KDV-KÖVIZIG (Budapest) 

A zsilip szélessége:

 12,0 m

A legnagyobb átzsilipelhető hajó:

 1300 tonnás uszály

 

A Csepel-sziget nagy dunai oldalán húzódó I. rendű árvízvédelmi rendszer elemei a Kvassay- és a Tassi-zsilip, ahol az elzárás betétgerendákkal biztosítható. Az I. rendű árvízvédelmi töltések hossza 50,792 km. A meder és a környező területek geodéziai felépítése miatt a Duna-ág árvízlevezetésre, árvízcsökkentésre nem vehető igénybe.

 

A hajózsilip teljes felújítása 1998-99-ben kezdődött a tervek elkészítésével és a munkálatok ütemezésével.  

 

I. ütem

A kivitelezési munkálatok 1999-ben a támkapu javításával kezdődtek meg. A 2000-2001 közötti időszakban sor került az alvízi bakdaru és alapozásának, az alvízi és felvízi ideiglenes elzáró berendezés, az alvízi betétgerenda tároló és a felvízi betétgerenda mozgató berendezés felújítására.

 

II. ütem

2002-2003 között készült el az üzemi híd, a felvízi betétgerenda tároló, az alvízi árvízvédelmi fal, a felvízi ideiglenes elzárás, valamint a hírközlési adatátviteli rendszer. A zsilipek, a partbiztosítás, a térvilágítás rekonstrukciója folyamatban van.

 

III. ütem

A feladattervben szereplő munkálatok közül még megvalósításra vár az alvízi és felvízi mozgató berendezés, az irányítóberendezés és a vezénylő épület felújítása. Mindezekre a 2004-2005. években kerülhet sor.